A Kámoni arborétumba mindjárt odatalálni nem egyszerű.
Szombathelyen van igazából, és az irányító táblákat követve jól el is tévedtünk.

Ez az arborétum szintén rododendronjairól híres, bár korántsem olyan dús, mint a Jeli arborétum.

Az éppen velünk egy időben érkező nyugdíjasklub-kirándulás kicsit ront az élményen, jobb egyedül, csendesen sétálva felfedezni egy arborétumot, mint menekülni a vidám, magukat messziről láthatóan-hallhatóan jól érző társaságok elől.

A gyűjtemény a zircihez hasonlóan sokrétű, és a kevésbé fanatikusok számára nem annyira élvezetes, főleg különböző fafajtákat látunk, meg bokrokat.

A Gyöngyös patak az arborétum hosszában végigkísér, van zuhatag, kis tavak, rengeteg szúnyog és a patak fölé hajló romantikus fúzfák.
Bóklászás közben meglepve fedezzünk fel egy kissé romos kastélyt. Rossz állapota ellenére megkapó, irigykedem is, milyen jó volna itt élni egy hatalmas park közepén.
A kastély közelében fenyőerdő van, finom illata és a fák susogása hosszan elkísér. Az itt található kis tó partján bambusz, mocsárciprus és szép cédrusok állnak.

Kicsit odébb ritka örökzöldeket találunk, majd Gyantás cédrusokat, meg Tupelofákat, ezeknek már a neve is érdekes. A Tupelofákat nem könnyű felismerni, jó rejtőzködők, és sehol máshol nem találtam információt róluk, de kedvenccé nyilvánítottam.

A térkép szerint malom is látható a park szélén, ezt nem sikerül felfedeznünk, de a sziklakerteket végignézzük egy másik tavacska partján. A sziklakert abból a szempontból is különösen érdekes, hogy általában száraz, "sanyarú" körülmények uralkodnak a sziklakertben fogalmaink szerint, itt pedig nem. A hegyi patakok partján is vannak olyan növények, amelyek tulajdonságaik alapján sziklakertbe illenek, hiszen a szárazságtűrés csak a sziklakerti növények egy részét jellemzi. Itt olyan apró, kisebb gyökérzetű növények élnek a sziklák, kövek között, amelyek kifejezetten a nedves környezetet kedvelik: páfrányok, mohák, virágok.

Az arborétumban - hasonlóan a legtöbbhöz - botanikai kutatómunka is folyik, valamint a vadon már ritkuló növényfajtákat is ápolják és őrzik. Kámonban többek között fenyőnemesítéssel foglalkoznak.

A Kámoni arborétumban egész évben van látnivaló, de sajnos áprilistól októberig látogatható csak. Ősszel érdemes a csodás színes lombokat megnézni, amíg nyitva tart a gyűjtemény.